Bevezetés
Az egy csöves fűtésű épületek a legtöbb esetben a „fiatalabb” panel épületek táborát erősiti. És az, ha egy panel „fiatal” fűtés szempontjából sok jóval nem kecsegtet sajnos. Először a 2 csöves fűtéssel rendelkező panelek jelentek meg. Azokkal semmi baj nincs. A földszinti vagy első emeleti lakások is olyan meleg vízzel tudnak fűteni, mint a 10. emeleten lakó.
Aztán valamelyik okos tervező egy talicska pénzt felmarkolt azzal, hogy kicseszett a lakókkal és anyag spórolás miatt kitalálták az 1 csöves fűtést. Ami egyébként a tervező asztalon tök jól mutatott, és a számok is a tervezőt igazolták. Csak aztán szembe jött a valóság. Sokkal nagyobb és pontosabb logisztika kellett volna a radiátorok szállítására. És a beszerelések odafigyelésére sem ártott volna odafigyelni. DE akkoriban örültek, ha van miből építkezni és tudtak haladni.
De miért is?
1 csöves fűtés
Mikor megtervezték a radiátorokat és fűtést úgy számolták ki, hogy piramis alakzatban, lefelé egyre nagyobb radiátorokat kellett volna szerelni. Ehhez képes amilyen radiátor volt éppen a teherautón azt szerelték fel a 10.-en és így tovább lefelé. De ezzel is mi a baj?
Az, hogy a meleget a lépcsőházban felküldték (ha úgy jobban tetszik, az előre menő fűtési vezetéket) vagy egy lakáson keresztül a legfelső szintre. A legmelegebb vizet a 10. emelet kapta. És, ha a radiátor éppen fűt, leveszi a meleget, a 9. emelet már egy picit hűvösebb vizet kap, ott szellőztetnek. Mivel tél van elvész a meleg, vagyis a a bejövő hideg, lehűti a fűtési vizet, és a 8. emelet már egy hidegebb vizet kap.
És akkor nézzek meg ezt egy matek példával, hátha úgy szemléletesebb
Egyébként erről már korábban írtam egy hasonló cikket, amit itt találtok meg. A cikk alján vannak a képek, hogy kellett volna méretezni a radiátorokat, és mi a különbség az 1 és a 2 csöves fűtés között:
A 10. emeleti lakás kap : 65 fokos fűtési vizet
1 csöves fűtésről beszélünk még mindig! Szintenként HA megy a radiátor leveszünk 1,5 fokot
10 emelet x 1,5 fok = 15 fok
65 fok – 15 fok = 50 fok szóval az első emeleten lakó már egy csökkentett 50 fokos vízzel tud már csak fűteni, és lehet, sőt biztos az épületben rosszul méretezett radiátorok miatt ez az érték biztos nagyobb. Mármint a veszteség nagyobb, ergó még hidegebb vízzel, kell megoldani a fűtést. Nagyon sok olyan lentebbi szinteken lévő panel lakásokban járunk ahol fáznak a lakók!
Fűtési vezeték átkötő szakasz méretezése
Amennyiben az adott strangon 1″ a gerinc az átkötő szakasznak mindig 1 csődimenzióval kisebbnek kell, hogy legyen. Azaz 3/4″ kell, hogy legyen az átkötő szakasz vagy ennek megfelelő inox cső vagy éppen ki milyen csővel szerel.
3/4″ gerinc esetén az átkötő szakasz 1/2″ – os
1/2″ gerinc esetén az átkötő szakasz 3/8″ – os
Radiátor pozícionálása
Mindenki úgy szereli a radiátorokat ahogy tanulta, vagy éppen a szerelőnek ahogy tetszik. VAGY ahogy a helyszín megkívánja. És a legutolsó egy elég nyomós érv.
Abban a lakásban amiről majd lentebb egy videót is csatolok, a meglévő kötéstávolságot feleztük meg szintező lézerrel. A lézer vonalára került a radiátor közepe.
Így felfelé és lefelé ugyan akkora léptetést kell kell tenni ergó szimmetrikus lesz. Gondoljuk ezt mi… Csak 1 faktorral nem lehet számolni, hogy a meglévő csövek olyan mint az ökör hugyozás… A felső „előre menő” ág. 11,5 cm-re van az oldalfaltól. Az alsó „vissza térő ág” meg kicsit több mint 13 cm-re. Így az alsóban végül nagyobb lesz a léptetés. Ez adhatja azt az illúziós érzetet, hogy a radiátor nincs középen, pedig cm-re az ott van.
Radiátor méret meghatározás
Most itt nem a hosszúságról fogok beszélni, hanem egy érdekesebb dologról. Oké nekem érdekes 🙂
Sóval amikor a radiátorok méretéről beszélünk a webshopokban és a katalógusokban csak ennyit láttok:
Acél lemeznél: 600 x 1000
Alumínium (nem tagosítható): 600 x 1000
Alumínium (tagosítható): 600x 10 tag , bár van olyan, hogy tagosítható, de még is a hosszát adják meg.
Szóval azt gondolná az ember, hogy tök jó lecsavarom felcsavarom kész is pitty – putty 10 perc és megvan a csere.
Ez majdnem így van 🙂
Az alumínium radiátornál a gyártók és a boltok is a kötés távolságát adja meg, az a csőközép ahol bele és kimegy a radiátorból a víz.
Acéllemez radiátornál meg a teljes radiátor test magasságát adják meg, a csőközép ettől jóval kisebb. Általában 54 cm. Így jön ki, hogy a régi 60 cm-es kötéstávolságú alumínium és az új acéllemez között röpke 6 cm különbség jön ki. Ezért kell megléptetni alul – felül. És akkor abba hosszan bele se menjünk már. Hogy a meglévő vascsövek csőközepe, milyen távolságra van az oldalfaltól. És, hogy ezekben fent és lent akár több cm-es különbség is lehet.
De akkor inkább nézzük meg a videóban, hogy mégis miről vinnyogok.
